Senki nem születik egyedül, és a legjobb esetben, nem is hal meg egyedül. Ennek ellenére néha megjelennek olyan végstádiumban lévő betegek az Áldott Szív Egészségügyi Központban, akiknek nincsenek családtagjaik vagy barátaik, akik kísérhetnék őket életük utolsó perceiben.

7. Az együttérzés önegyüttérzéssel kezdődik

Sok egészségügyi dolgozó nagyon kritikusan viszonyul magához. Az önmagunkkal való kegyetlenség és ítélkezés sokszor a másokon való ítélkezésünket tükrözi. Ha megtanulunk magunkkal kedvesnek és megbocsátónak lenni, máris harmonikusabb lesz a viszonyunk másokhoz.

5. Ne aggódj, ha kezdő vagy tapasztalatlan vagy – a szíved készen áll

Hatvan kezdő orvosnak tartottunk képzést, melyek során azt vizsgáltuk, hogy mit is jelent az együttérző bánásmód és milyen erőteljesen hat a betegek gyógyulására. A zárókörben valami újat tanultunk. Az egy-, két- illetve három éve praktizáló orvosok közül sokan a tapasztalatlanság és az inkompetencia érzésével küzdöttek – részben az medikusoktatás kegyetlen, gyakran megalázó módszertana miatt. Azonban a nap végére ezek az orvosok új célokat tűztek ki, és új képességeket fedeztek fel magukban.

4. A betegeknek törődésre van szükségük, nem segítségre vagy kész megoldásra

Rachel Naomi Remen, amerikai orvos, az együttérző orvoslás úttörője, írt egy nagyszerű tanulmányt „Megoldás, segítség és törődés” címmel. Tizennégy évig képeztem magam, hogy aneszteziológussá váljak, és azt gondoltam, az a feladatom, hogy szakértő legyek, aki meggyógyítja, és segíti a betegeit. Fogalmam sem volt a "törődésről".

3. Ismerd meg a páciens aggodalmait, mielőtt belevágsz a klinikai rutinba

Egy sokat idézett híres tanulmányban az orvosok 77 százaléka páciense szavába vágott, amikor az aggodalmairól beszélt volna a konzultáció elején. Milyen hamar szakította félbe a doktor a betegeit? Átlagosan 18 másodpercen belül! 

Fektess be időt, hogy időt nyerj!

A kutatási eredmények egyértelműen bizonyítják, a mi saját hozzáállásunktól függ  a betegekkel kapcsolatos teendők mennyisége. Ha inkább a tüneteket és a szövődményeket kezeljük, nem pedig az alapbetegségre koncentrálunk, betegeink mindig visszatérnek újabb és újabb problémákkal. Ha a saját klinikai rutinunkat erőltetjük, ahelyett, hogy valóban figyelnénk minden egyes beteg panaszára, rengeteg felesleges munkát és költséget generálunk. Amikor a betegek úgy érzik, hogy nem támogatják, elhanyagolják őket, még több fájdalomtól és komplikációtól szenvednek. Eszeveszett munkamódszerünk rengeteg extra feladatot gerjeszt, ugyanakkor pácienseink elégedetlenek maradnak.

„Nincs időnk együttérző gyógyításra” – panaszkodnak az egészségügyi dolgozók az általunk meglátogatott országokban. Ez a modern egészségügy kihívása: mindig többet kell teljesíteni szűkös erőforrásból, rohanó és stresszes munkahelyen. Az egészségügyi dolgozók kimerülten mennek haza, a jól végzett munka öröme helyett azzal az érzéssel, hogy kapkodva gyógyítottak és elhanyagolták a betegeiket.

Karácsonyi csodaként egy több tíz éves álom valósult meg az Uzsoki Utcai Kórház Tüdőosztályán. Az osztály főnővére, Szegedi Krisztina („Kicsi főnővér”) már gyermekkorában elhatározta, hogy ápoló lesz és nem szeretne fehér kórházi falak között dolgozni. Úgy gondolja, hogy a színek életet hoznak az ágyhoz kötött betegek közé, ezért ő például sosem fehér ruhában dolgozik, hanem színesben.

A PAF Alapítvánnyal már régi, jó kapcsolata van az Uzsoki Utcai Kórháznak. A tüdőosztály dolgozói részt vettek PAF tréningen, Kicsi főnővér segített önkénteseiket kiképezni betegágy melletti segítő mentálhigiénés beszélgetésre. A szakmaiságon túl erős emberi kapcsolat is kialakult az osztály dolgozói és a PAF önkéntesei között.

Megrendelhető Robin Youngson Együttérző gyógyítás című könyve! A könyv megjelenése a PAF Alapítvány, a HVG és az Affidea együttműködésének köszönhető. Jim Convay előszavánnak olvasásával bepillantást nyerhetsz a könyv hangulatába és gondolatiságába.

Az egészségügyben töltött negyvenhat évem alatt voltam ügyintéző, menedzser, adminisztrátor, felsővezető, igazgatósági tag, oktató és élethosszig tanuló diák. Megtanultam, hogy milyen erő és mennyi előny rejlik a beteg- és családközpontú ellátásban. Meggyőződtem róla, hogy az együttérzés, a méltóság, a tisztelet, az információ-megosztás, a részvétel és az együttműködés elengedhetetlen a betegellátás bármely szintjén.

Klímaváltozás az egészségügyben
Olvastam egy reménykeltő cikket arról, hogy egyszerű édesvíz-megtartó intézkedésekkel milyen eredményeket lehet elérni a klímaváltozás megelőzésének érdekében. Úttörő aktivisták nagy kiterjedésű, elsivatagosodott területeket változtattak át termőtalajjá, amit patakok és folyók szelnek át egész évben, és az így kialakuló, új helyi klíma egyre rendszeresebb esőzéseknek ad teret, így fenntartva a körforgást. Hogy miért nyerte el a tetszésemet ez az ötlet? Azért, mert úgy gondolom, hogy ugyanezek az elvek egészségügyi vonatkozásban is jól alkalmazhatók és segíthetnek a dolgozók és páciensek közti együttérzés és törődés kialakításában és fenntartásában.

Képzeld el, hogy érsebész vagy egy bonyolult, hétórás műtét ötödik órájában. Egy meghatározott eszközt kérsz a nővértől, aki elejti azt. Beszennyeződött, s így használhatatlanná vált. A nővér bambán áll erre ráförmedsz, hogy siessen már, fogjon egy másikat és ne legyen olyan kétbalkezes. Bunkó voltál, de megérdemelte nem igaz? Túlteszi magát a modortalan megjegyzésen és mindenki egyszerűen továbblép. Azonban a „továbblépés” rész egyáltalán nem biztos, hogy megvalósul, egy friss kutatás szerint ugyanis a magas rizikójú kórházi beavatkozások alatt elhangzott otromba megjegyzések halálos kimenetelűek is lehetnek.

és még kilenc fogás a gyógyító konzultációhoz

Nem lehet valakit egyik pillanatról a másikra együtt érző orvossá varázsolni.

De azt mindenkinek meg lehet tanítani, hogyan viselkednek az együtt érző orvosok.

A gyakorlással pedig megjön az eredmény!

Lássuk, milyen fogásokat alkalmaznak azok az orvosok, akik nem csak a piruláikkal, de a személyiségükkel is gyógyítanak! 

Kint még sötét van, mégis teljesen éber vagyok.

A gyomromból induló szorító érzés a mellkasomig hatol. A feszültség egy új felelősséggel teli nap kezdetét jelzi. Tegnap nehéz napom volt, de ez semmiben nem különbözött az előző héttől vagy hónaptól. Ha belegondolok, az elmúlt húsz év nagy részét nehéz döntések, tévedések kockázata, morális dilemmák, szervezeti intézkedések, hivatalos panaszok, frusztrált kollegák, követelőző emberek és elesett betegek töltötték ki. Csupán ezek sorrendje változik.

Aki nem élte át, talán nem is hiszi el, milyen durva dolgokat mondanak egyes orvosok szülés közben a nőknek... Mit szólsz ehhez? „Ha jó kislány lettél volna, és elfogadod az epidurált, megmaradt volna a méltóságod.”
A chicagói művész, Michelle Hartney, a saját rossz szülésélményétől vezérelve elhatározta, hogy vizuális formában "elmeséli" azt a sok szóbeli bántalmazást, amelyet nőknek szülészorvosuktól kellett elviselni: csúfolódást, agressziót, fenyegetést és még sok mást.  Michelle projektet indított  Szülések Szavai címmel. 

Manapság nehéz orvosnak lenni. Friss kutatások alapján az orvosok közel 45%-a kiégés jeleit érzi; ez magasabb arány, mint más amerikai* dolgozóknál.  A kiégésnek súlyos következményei lehetnek mind az orvosra, mind a betegre nézve. Ilyen a professzionalizmus elvesztése,  az orvosi műhibák,  a betegek elégedettségének csökkenése, sőt akár az orvos depressziója és öngyilkossági hajlama.
Míg számos cikk született a gyógyító munkával járó stresszről, jóval kevesebb lelhető fel a sikeresség titkáról. A stressztűrő képességről megjelent néhány cikk, mely releváns témákat vet fel.