Az orvosok lelki jóllétének tízparancsolata

Manapság nehéz orvosnak lenni. Friss kutatások alapján az orvosok közel 45%-a kiégés jeleit érzi; ez magasabb arány, mint más amerikai* dolgozóknál.  A kiégésnek súlyos következményei lehetnek mind az orvosra, mind a betegre nézve. Ilyen a professzionalizmus elvesztése,  az orvosi műhibák,  a betegek elégedettségének csökkenése, sőt akár az orvos depressziója és öngyilkossági hajlama.
Míg számos cikk született a gyógyító munkával járó stresszről, jóval kevesebb lelhető fel a sikeresség titkáról. A stressztűrő képességről megjelent néhány cikk, mely releváns témákat vet fel. 

Az ezekből összegyűjtött ötletek, illetve saját tapasztalataim alapján ajánlom a rezidenseknek „Az orvosi lelki jóllét tízparancsolatát.” 

I. Ne mástól várd, hogy a téged érő stresszt csökkentse!

Ne várd el, hogy egy külön csapat dolgozzon a nyugalmadért. Ne kérj senkit, hogy óvjon téged a stressztől. Vállald a felelősséget a saját jóllétedért. Várd el, hogy a munkahelyi szervezetben legyen egy felelős a praxis szervezettségének, hatékonyságának javításáért,  de fogadd el, hogy csak te vagy, aki a pszichológiai terheid csökkentéséért tehetsz.

II. Ne állj ellen a változásoknak

Sok orvos rosszul kezeli a bizonytalanságot és változást. Szeretik kontrollálni az eseményeket és kizárólag a saját módszereiket alkalmazni. Több olyan kollegával találkoztam, akiet nyugtalanított a saját jövőjük. Kritikusak, konzervatívak voltak és sok érzelmi energiát vesztettek azzal, hogy régi szokásaikhoz, meggyőződéseikhez ragaszkodtak ahelyett, hogy meglátták volna a változtatásban rejlő lehetőséget.

Fejleszd ki magadban az elfogadás művészetét. Így olyan új lehetőségeket tudsz majd mérlegelni, melyektől korábban az előítéleteid távol tartottak. Az elfogadás segít átmenetileg megbarátkozni mindazzal, ami nem tökéletes vagy nem kívánatos számunkra, illetve amelyre nincs befolyásunk. Ez nem jelent fásultságot (apátiát), hiszen míg az apátia a lelkesedés, a remény elvesztését jelenti és kóros pesszimizmusra utal, az elfogadás reményt, optimizmust és bizalmat ad.

III. Gondolj magarda

Gondolj magadra, vagyis vigyázz magadra. Az orvosok gondviselők: másokról gondoskodnak és sokszor mások igényeit helyezik előtérbe. Hogy tartható fenn, ha valaki 25 éven keresztül az év 48 hetében, a hét 5 napján naponta 25 beteget lát el? A Harvard Business Review egy cikkében  azt javasolja, hogy hasonlóan a profi atlétákhoz, az orvosok számára is a szisztematikus, többszintű képzés a hosszú távú magas színvonalú teljesítmény kulcsa. A fenntarthatóság legalább annyira múlik azon, hogy tudjuk megújítani energiáinkat, mint azon, hogyan hasznosítjuk azt. A regenerálódás nélküli tartós stressz felemészti tartalék energiáinkat és kiégéshez vezet. A cél, hogy olyan újabb képességeket fejlesszünk ki, mint az állóképesség, a rugalmasság, az önkontroll, valamint az atlétákhoz hasonlóan fókuszáljunk a teljesítmény fizikai, szellemi, lelki és spirituális aspektusaira.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy tegyük meg a szükséges egészségmegőrző lépéseket: figyeljünk a diétánkra, a folyadékfogyasztásra, a rendszeres mozgásra, és iktassunk be szüneteket napközben. Ez azért is fontos, mert az orvos példakép is. Az az orvos nem hiteles, „aki bort iszik és vizet prédikál”.

IV. Emlékezz arra, ami szent számodra

Az orvosi működés nem választható el az élettel kapcsolatos hittől; mindannyiunknak szüksége van lelki iránytűre. Összhangba kerülni legbelső értékeinkkel és megtapasztalni munkánk értelmét olyan erőt nyújt, amelyre támaszkodhatunk a nehéz helyzetekben és a motiváció és eltökéltség fontos forrása lehet.

  • Kapcsolódj a céljaidhoz. A cél erőt ad: inspirál és felpezsdít. Segít minket, hogy inkább az élet egészére figyeljünk, mint az adott nap egyes eseményeire. Az igazi boldogság akkor érhető el, ha a valódi belső erősségeinket egy nálunk fontosabb cél szolgálatába állítjuk.
  • Mindfullness - kapcsolódj a pillanathoz. Minden beteg előtt tarts egy pár perc szünetet: a „tudatos jelenlét” bizonyítottan csökkenti a kiégés kockázatát. A meditáció nem csupán ücsörgés, a fejed kiürítése és fütyörészés, sokkal inkább a figyelmed összpontosítása és a számodra igazán lényeges dolgok megtalálása.
  • Kapcsolódj magadhoz. Könnyű elveszíteni a számodra lényeges dolgokat, ha más emberek szolgálatában állsz egész nap. Minden nap adj magadnak időt arra, hogy csendben feldolgozd az élményeidet, írj vagy csak magadra figyelj egy pillanatra.
  • Kezdj minden napot hálával. Tanuld meg értékelni és megbecsülni a jó dolgokat.

 

V. Tiszteld határaidat

Fogadd el, hogy a munkabírásodnak is van határa. ”Mindig tudnék többet dolgozni” – ez a gondolat bárkit boldogtalanná tenne. Ismerd meg a korlátaidat.

  • Állíts fel egyértelmű határokat a munka és magánélet között. Az elektronikus leletezés és az otthonról is elérhető e-mailek veszélyes következménye, hogy éjjel-nappal folytathatod a munkát. Tudatosan alakíts ki egy rituálét, amellyel lezárod a napodat, akaszd fel a fehér köpenyt és tedd el a laptopodat. Használd a haza utat a gőz kieresztésére, és köszöntsd a családodat úgy, mintha egy hete nem láttad volna őket. A legértékesebb, amit a betegeidnek és a családodnak tudsz adni, a teljes figyelmed.
  • Időnként a betegek túlzott igényeket támasztanak. Határokat kell állítanunk ahelyett, hogy belerokkannánk abba, hogy mindenkit boldoggá akarunk tenni.

VI. Összpontosíts a kapcsolatokra

Szükségünk van támogató, pozitív kapcsolatokra. A szoros kapcsolatok pozitív érzelmeket keltenek és segítik a lelki felfrissülést. Azok az orvosok, akiknek konfliktusaik vannak környezetükkel, hajlamosabbak a kiégésre. A kapcsolatok, a spiritualitás és munka értelmet ad életünknek, így ezek tudatos megélése, vezetése mind otthon, mind a munkahelyen életbevágóan fontos.

A párkapcsolat minősége jelentősen befolyásolja a stressztűrő képességet. Az orvosoknak rengeteg áldozatot kell hozniuk, hogy másokat gondozhassanak, elég csak a tanulással töltött évekre vagy a hosszú munkanapokra gondolunk. Ne engedd, hogy mindeközben a párkapcsolat háttérbe szoruljon.

  • Őrizd meg szokásaidat — minden párnak megvan a maga rituáléja (pl. egy fix heti nap közös reggelizés vagy hétvégi program). Tekintsd ezeket szentnek, és ne feledd, hogy nem csupán az együtt töltött idő mennyisége, hanem minősége is számít.
  • Oszd meg a feladatokat otthon.
  • Ne vállalj túl nagy pénzügyi terheket; sokszor a kisebb, egyszerűbb vállalással jobban jársz.

Ami a munkahelyet illeti, az elégedettség kulcsa munkatársakkal való összhangban rejlik. Több időt töltünk a munkahelyen, mint otthon, ennek ellenére még mindig bevett gyakorlat, hogy az orvosok anyagi és földrajzi szempontok alapján választanak munkahelyet, majd kénytelenek váltani, mert nem tudnak jól együtt dolgozni a kollegákkal.

Manapság az orvosok szeparáltan praktizálnak, alig van idejük a kollegákkal beszélgetni, nem említve a közös ebédeket vagy a szakmai közösségekben való részvételt. Ezen lehetőségek kihagyása nem más, mint a potenciális segítség elveszítése. Ne feledd, hogy minél elfoglaltabb vagy, annál több kollegialitásra van szükséged.

A kollegialitás értékesen együtt töltött időt jelent, ahol a munkatársakat nem zavaró tényezőnek tekintjük, hanem a csapatot erősítjük, mentorunk van és mi is mentorként segítünk másokat. A csapatépítésnek számos előnye van. A repülőgép-ipar bebizonyította, hogy a csapattagok jobb ismerete segíti a fáradtságból adódó hibák elkerülését.

VII. Ne árts másoknak

Amikor a dolgok rosszul mennek, az orvosok indulatossá, kicsinyessé válhatnak a munkahelyükön egymással és a többi egészségügyi dolgozóval szemben.A nap sikere egy jó asszisztensen vagy nővéren állhat vagy bukhat, ápolni kell ezeket a kapcsolatokat. A szervezeteknek zéró toleranciát kell hirdetni a bomlasztó magatartás ellen és azonnal reagálni kell rá, a gyors beavatkozás karriermentő lehet. Hasznosak lehetnek olyan programok, melyek a kommunikációt és professzionalizmust javítják.

VIII. Ne keményebben, hanem okosabban dolgozz

Néhány orvos ragaszkodik az elavult módszerekhez, így képtelen az elvárásoknak megfelelően teljesíteni. Az elektronikus leletezés kulcsfontosságú lehet a kiégés kockázatának csökkentésében, mivel a strukturált dokumentumok használata, a rugalmas munkavégzés, a felesleges feladatok kiiktatása segíthet a hatékonyság fokozásában és kevesebb stresszel jár. Annak eldöntése, hogy mit engedünk el ugyanolyan fontos, mint az, hogy mit akarunk tenni. Az orvostársak coaching tevékenysége szintén segíthet a fejlődési irányok megtalálásában.

IX. Élvezd és remekelj

Sokan azért leszünk orvosok, hogy az embereknek segíthessünk, a kiégés pedig nem más, mint ennek az elhivatottságnak az elvesztése. Nem csupán szakmai elégedettséget keresünk; újra meg akarjuk találni az örömöt céljaink elérésében – nemcsak túlélni, de élvezni is a munkát. Daniel Pink, Drive című könyvében leírja, hogy a motiváció nem a pénzügyi elismerésből fakad, hanem azon tevékenységek során keletkezik, amelyeket értelmesnek találunk és kihívást jelentenek, valamint autonómiát, ügyességet kívánnak tőlünk.

A Mayo Klinikán folytatott vizsgálat megerősítette ezt a gondolatot. Azok az orvosok, akik munkaidejük 20 százalékát olyan aktivitással töltötték, melyet értelmesnek tartottak, függetlenül attól, hogy ez klinikai munka, közszolgálat vagy kutatás volt, kevésbé voltak kitéve a kiégés kockázatának, mint azok, akik nem találták túl hasznosnak a munkájukat.

X. Sose szűnj meg tanulni

Jó tanulók, okosak és érdeklődőek vagyunk. Fejlődünk és változunk karrierünk során. Ez azt jelenti, hogy időnként újra felfedezzük magunkat és azt, hogy mi hoz lázba minket. Az orvosok esetében ez lehet új ismeretek, új képesség megszerzése vagy annak elsajátítása, hogy miként találja meg újra a szenvedélyt, elhivatottságot.

Az orvosok közel 50 százaléka kénytelen szembenézni a kiégés érzésével, de mi a helyzet a másik 50 százalékkal? Sok orvos megtalálja az örömöt a gyógyításban a nehézségek és a szükséges változások ellenére. Ők továbbra is sikerrel oldják meg a nehézségeket, teljes mértékben készek a betegeik, szeretteik és a jövő orvosainak jóllétét támogatni és munkájuk elégedettséggel tölti el őket. Ez az a hozzáállás, amit a fiatal orvosoknak látniuk kell.

 

*Edward J. Krall Ten Commandments of Physician Wellness című cikkét fordította Pataki Vera.