Egy tucat nő meg tudná reformálni a magyar szülészeteket

Magyarországon a császármetszések aránya negyven százalék körül jár. A WHO szerint nagyjából 10-15% fölött már nem az előnyei, hanem a hátrányai dominálnak az eljárásnak az egész népességre nézve. A császármetszés nagy hasi műtét, melynek mind az anyára, mind az újszülöttre nézve ismertek azonnali vagy későbbi negatív hatásai. A PAF Császármetszés, VBAC kommunikáció workshopján összeszedtük az okokat, és kitaláltuk, hogyan lehetne változtatni.

A workshop résztvevői szülőszobán vagy szülés körül dolgozó szakemberek (szülész-nőgyógyász, szülésznő, védőnő, intenzívápoló, szoptatási tanácsadó, dúla stb.).

Mindannyian nap, mint nap találkoznak a császármetszéssel és annak hatásaival. A két nap alatt (többek között) összegyűjtötték, milyen okok vezetnek oda, hogy a nő műtőbe kerüljön, és ezt összevetették a valódi orvosi indokokkal. Az eredmény siralmas.  Körbejárták a császármetszés pszichés hatásait, a kommunikációs zsákutcákat, amelyek traumához, PTSD-hez vezethetnek Átgondolták, melyek a jó császármetszés jellemzői és feltételei.
Ezután összeültek, és megalkották azt a tervezetet, amely segítségével biztosítható lenne, hogy csak és kizárólag az az anya essen át császármetszésen, akinek valóban ez a biztonságosabb, mint a hüvelyi szülés.

Lássuk, mire jutottak, amikor elképzelték, mit tennének, ha ők maguk lennének egy kórház döntéshozó vezetői.

  • A várandósgondozás teljes újragondolása (nem probléma és betegségközpontú)
  • Szakszerű, korszerű szülésre felkészítő programok
  • Belső protokollok felülvizsgálata, újragondolása:
    40 hét 10 nap előtt nincs indítás, ha nincs más ok rá,
    a folyamatos CTG vizsgálat elhagyása,
    4 cm tágulás előtt nincs osztályos felvétel,
    csak megindult vajúdásból végeznek császármetszést.
  • Folyamatos képzések, továbbképzések a dolgozóknak (bizonyítékokon alapuló orvoslás, WHO ajánlások alapján)
  • VBAC támogatása
  • Dúlák jelenléte a szülészeteken
  • Praxisközösségek alapítása orvosválasztás helyett
  • Partnerkapcsolat, tapasztalatcsere a jól működő intézményekkel
  • Hálapénz visszaszorítása
  • A korszerű tudással nem rendelkező, változásra nem hajlandó szakemberek eltávolítása
  • Csapatépítő tréningek a dolgozóknak – kiégés ellen, bizalom helyreállításáért
  • Szülésznőknek forgás az osztályok között – kiégés ellen
  • Szupervízió és/vagy Bálint csoport
  • A dolgozók érzékenyítése az újszülöttek és az anyák (apák) szükségleteire
  • Robin Youngson Együttérző gyógyítás c. könyvének ajánlása, közös feldolgozása
  • A SAS-OK képzés elvégzése (minden dolgozó)
  • OEP finanszírozás megváltoztatása
  • Kereskedelmi érdekektől független gyógyító munka a kórházban

A sor még biztosan folytatható, de már ezek a lépések is hatalmas segítséget jelentenének az egészségügyi dolgozóknak, az anyáknak, az apáknak és nem utolsó sorban a kisbabáknak.
Hallja meg mindenki a gondolkodó nők hangját!