Megrázó dilemmák - elkerülhető-e a morális sérülés az egészségügyben?

Többféle módszerrel enyhíthetjük a jelenlegi helyzet negatív morális hatásait. Minden egészségügyi dolgozót fel kell készíteni arra, hogy erkölcsi szempontból nehéz döntési helyzetekbe fognak kerülni a covid-19 világjárvány idején.
Tudjuk, hogy azok munkatársaink, akik megfelelően felkészültek a munka során előforduló, vagy a vészhelyzethez kapcsolódó egyéb kihívásokra, védettebbek a mentális betegségekkel szemben.

Nem hamis megnyugtató szavakra van szükségük, hanem maradéktalan és őszinte tájékoztatásra arról, mivel fognak szembesülni, és mindezt szépítés nélkül, érthető megfogalmazásban.

A helyzet előrehaladtával a vezetők fontos feladata, hogy segítsék értelmezni a morálisan kihívást jelentő döntéseket. Erre a célra jó előre megtervezett, strukturált beszélgetéseket indítani (mint a Schwartz körök Nyugat-Európában), ahol a résztvevők – bárki, aki az egészségügyi ellátó rendszerben dolgozik – biztonságos környezetben beszélhetnek munkájuk érzelmi és szociális kihívásairól.  A beszélgetést vezetheti a team vezetője, egy-egy ilyen találkozó akár a virtuális térben is megrendezésre kerülhet.

 A trauma egyik fő tünete az elkerülés, ezért a vezetőknek tudatosan fel kell venniük a kapcsolatot azokkal a csoporttagokkal, akik „túl elfoglaltak” vagy nem szándékoznak részt venni ezeken a beszélgetéseken. A legtöbben úgy érzik, a kollégáik és a közvetlen főnökük támogatása nagy segítség a lelki egészség megőrzésében. Azoknak, akik következetesen kerülik ezeket a csoportos beszélgetéseket, és azoknak, akik komoly stressznek vannak kitéve, személyes támogatást kell biztosítani, akár a csoport vezetője, akár más, erre képzett sorstárs segítő akár lelkész vezetésével. Ha súlyos vagy tartós a lelki teher, aktív mentális támogatást kell biztosítani, pszichológus vagy pszichiáter segítségét kérve. Az egyalkalmas debriefing-terápiák nem javasoltak ebben az esetben, sőt, ronthatnak is a helyzeten.

Az egészségügyben dolgozók számára elérhető általános támogatóprogramok (mint például a sorstárs segítő programok) során beszélni kell a morális sérülés lehetőségéről, a pszichés problémák további okairól, és arról, hogy melyek a figyelmeztető jelek.
Még a legrugalmasabb, legnagyobb tűrőképességű csapattagokat is megviselhetnek bizonyos események, például, ha olyan beteget kell ellátniuk, aki hasonlít egy közeli rokonukra vagy barátjukra.  Azokat az egészségügyi dolgozókat is túlterhelheti ez a helyzet, akik eddigi munkájuk során is rendszeresen közöltek rossz híreket hozzátartozókkal, de most naponta többször kell ezt megtenniük, akár hosszú heteken keresztül, megfejelve ezt a tehetetlenség miatti bűntudattal. Nagyon nagy ilyenkor a morális sérülés és a kiégés esélye.

Rengeteg bizonyítékkal rendelkezünk arról, hogy a támogató szupervízió segít megőrizni a lelki egészséget – a szupervízor is ember. Az idősebb vezetőnek a fiatalabbakon kell tartania a szemét, és figyelni, hogy hogyan dolgozik. Ha a pszichés nyomás miatt valakinél csökken a munkavégzés hatékonysága (presenteeism), ez valószínűleg kihat az összes csapattag egészségére és munkabírására. Ezért is nagyon fontos a probléma korai felfedezése és a minél hamarabb megadott segítség.  

Részlet a Britsh Medical Journal Hogyan kezeljük az egészségügyi dolgozókat érintő COVID-19 világjárvány kapcsán kialakult pszichés kihívásokat c. cikkéből. 

 

Ha az egészségügyben dolgozóként szeretnél hasonló stresszhelyzetben „együttérzés gyógyszert kapni”, hívd a PAF HELP anonim ingyenes vonalát: 06-80-080-292