Te mindig érted, mit mond az orvosod? Én sem. Neki ez jó? Talán pillanatnyilag kényelmes, mert nem kell azzal vacakolnia, hogy lefordítsa a mondandóját köznyelvre. Hosszú távon neki is rossz, mert ha nem érted meg a javaslatait, nehezebben gyógyulsz, és lehet, hogy hamarosan újra megjelensz a rendelőjében, további feladatok elé állítva.
Nemrég egy nagyobb társaságban éppen amolyan bemutatkozás félébe melegedtünk bele. Az egyik beszélgetőtársunk csillogó szemmel beszélt a szakmájáról: interkulturális kommunikációval foglalkozik. Rögtön eszembe jutottak azok a roppant érdekes könyvek, cikkek, amiket a témáról olvastam. Hogy miért is nehéz összehangolni egy közel keleti és egy európai cég együttműködését, aztán hogy bizonyos szavakat nem is igazán lehet finoman lefordítani, mert ez vagy az a jelenség vagy tárgy egyik vagy másik kultúrában nincs is jelen, aztán eszembe jutottak a különböző országokból származó párok gyereknevelési nehézségei is, és így tovább, és egyre lelkesebben hallgattam. De beszélgető partnerem hamar elterelte a figyelmem az egzotikus népekről, és azt állította, hogy ott, abban a szobában, ahol éppen ülünk, pontosan olyan izgalmas interkulturális kommunikációs témákat lehetne találni, mint több ezer kilométerrel arrébb. Például, ha van a társaságban orvos… Meg mondjuk valaki, aki beteg…
Hát, igen. „Magas a markerszint, és az ultrahang lelet is pozitív, laparoszkópos szalpingektómiát fogunk végezni. Be kell feküdnie, hamarosan jön az aneszteziológus, megbeszélni a dolgokat.” A papíron meg ennyi szerepel: grav. extra, op. Mi a csuda van velem, és mi fog történni? A pozitív az jó, nem? És kivel fogok beszélni? Bizony ez egy másik kultúra nyelve, aminek alapja a latin, ráadásul tele van rövidítéssel és betűszavakkal. Akinek nem ez a szakterülete, vajmi kevés információhoz jut, pedig életbevágóan fontos lenne. Szó szerint életbevágó. 2016-ban elhunyt egy asszony, aki nem értette a zárójelentésen található rövidítést, ezért nem kereste fel újra orvosát. A Kúria komoly kártérítést ítélt meg a beteg családjának. A haláleset elkerülhető lett volna, ha a két kultúra képviselője közös nyelvet használ. Ez esetben az orvos nem várhatja el, hogy a páciens ismerjen mindenféle latin kifejezést, rövidítést, vagy más, az orvosok közötti kommunikációban általánosan használt kódot. Az a megoldás tehát, ha ő alkalmazkodik. Ami nem könnyű, mondjuk egy 24 órás szolgálat után. De muszáj.
Az nemzetközi Erasmus projektek, rendezvények, képzések, táborok alatt érvényes egy íratlan szabály: mindig a közös nyelven (többnyire angolul) beszélgetünk, ha többféle anyanyelvű társaság jön össze. Ha a csapat egy része a saját anyanyelvén kezd el beszélni, kizárva ezzel a többieket a közös élményből és az információáramlásból, bárki bekiabálhatja a varázsszót: BORA-BORA! Ez figyelmezteti a beszélgetőket, hogy a közös nyelven folytassák a beszélgetést.
Nemrég többnyelvű társasággal nyaraltunk, ahol az ex-erasmusos barátnőm bevezette ezt a szabályt, és remekül bevált. Könnyen belefeledkeztünk az anyanyelven való beszélgetésbe, amikor egymás közt voltunk, és néha elfelejtettünk váltani, ha megérkeztek a többiek. Ekkor pedig felhangzott egy vidám, hangos BORA-BORA, amitől mindig jót mosolyogtunk. Nem morgott emiatt senki, egyszerűen tudomásul vettük, még akkor is, ha többségben voltunk magyarok, mint más anyanyelvűek.
A legszebb pillanatok azok voltak, amikor az anyanyelven beszélgetők egyike kiáltott fel nevetve, hogy: „Ja! BORA-BORA!” És nyelvet váltott, sőt lefordította angolra mindazt, amiből a többiek kimaradtak.
Mert aki nem érti, amiről beszélgetünk, az magányos lesz, fölöslegesnek, butának érzi magát, összezavarodik, és lemarad egy csomó információról. Ezt valójában senki sem akarja, aki képes az együttérzésre. Ha sokfélék vagyunk, váltsunk közös nyelvre, mert ezzel jelezzük, hogy közös a világunk, hogy számít a másik, egyenrangúak vagyunk.
Kedves orvosok, és persze, kedves mindenki! BORA-BORA!
Ha érdekel a téma, ha van mondanivalód az orvos beteg kapcsolatról, gyere el a PAF Filmklubra, nézd meg velünk a Patch Adams című filmet, és maradj velünk a film után, beszélgessünk Dr. Máté-Horváth Nóra orvos-coach-al.