Te is eltévedsz a kórházban?

„Két hét alatt két kórházban fordultam meg. Úgy éreztem magam, mint egy labirintusban. Írástudó vagyok, és nem voltam kétségbe esve. Vajon aki vizsgálattól rettegve vagy a beteg rokonáért aggódva próbál tájékozódni, hogy birkózik meg ezzel?”

>>Személyzeti felvonó!<< Rendben, de hol az a lift, amit a betegek is használhatnak?”

>>…elérhető az E épületen keresztül<< Hol az E épület? Hogy jutok el az E épülethez?”

„Folyamatosan ezt élem át a kórházban, ahol dolgozom. A munkaidőm felében azzal foglalkozom, hogy segítek a betegeknek odatalálni, ahová mennének.”

„Úgy tűnik, nem csak én tévedek el. Még a legjobb kórházakban sem lehet könnyen tájékozódni.”

A Google Maps és a Google Street View világában ma már nem akkora kihívás a tájékozódás. Ezek az eszközök azonban nem segítenek, ha az utcáról belépünk egy épületbe, különösen, ha az olyan labirintus, mint sok kórház, pályaudvar vagy reptér. Ezeken a helyeken amúgy is zaklatott az ember, mert egészségügyi gondja van, vagy épp próbálja elérni a járatát. Ezt a mentálisan terhelt állapotot tovább rontják a tájékozódást segítő eszközök hiányosságai.

A tájékozódás utólag nem tűnik nehéznek, mert ha már egyszer eljutottunk az célunkhoz, tudjuk, hogy hol van, nem gond újra odatalálnunk. Ilyenkor el is felejtjük, milyen nehéz volt az első alkalom, vagy épp magunkat hibáztatjuk tudatlanságunkért.

De gondoljunk bele! Ez a fajta szellemi kihívás teljesen kontraproduktív és felesleges, mert akárhányszor jutunk is el egy-egy nehezen megtalálható helyre, ez nem segít olyan sémát kidolgozni, amitől majd végül kiváló navigációs képességre tennénk szert, és a következő kórházban már jól tájékozódunk.

A kórházak üzemeltetői jól tudják, hogy gond van a tájékozódással, de az általuk kínált megoldás nem mindig célravezető. Van, ahol a padlón, vagy a falon végigfutó színes vonalakkal jelzik az irányokat, de egy idő múlva nem tudjuk, hova vezet a piros és hova a kék sáv. Mások csupán információmorzsákkal látnak el és mindig csak a következő lépésig szükséges tájékoztatást adják. Ez utóbbi módszer akkor jó, ha az ember a starttól indul, de ha máshol csatlakozik a rendszerbe, máris használhatatlanná válik.

Kutatások szerint az olyan jelzések segítenek, mint pl. a teljes rendszert ábrázoló térképek a bejáratoknál és lifteknél. Fontos, hogy a jelzés ne csak azt mondja meg, hogy hol vagyok, hanem azt is, hogy hogy jutok el oda, ahova szeretnék. A jelzések legyenek jól láthatóak, félreérthetetlenek és konzekvensek, lehetőleg egyszerű nyelvezettel. Ne az álljon az útmutatón, hogy erre van Pulmonológia, ha a bejárat fölött Tüdőosztály felirat áll.

Végül, de nem utolsó sorban teszteljék a tájékozódási segédletet olyanokon, akik nem ismerik a rendszert! Ha az a visszajelzés, hogy nehezen találták a keresett helyet, higgyenek nekik és próbáljanak változtatni! Jól átgondolt jelzések használata viszonylag olcsó megoldás az amúgy is zaklatott vagy szorongó betegek és látogatók megpróbáltatásainak csökkentésére.

PAF tipp:  A tájékozódást segítő feliratok egyértelműsítése és közérthetővé tétele mellett további feszültségektől lehetne megkímélni az egészségügyi/egyéb rendszerek dolgozóit és felhasználóit, ha az elért célnál is lenne

  • megfelelő helyen,
  • jól olvasható méretű,
  • egyszerűen megfogalmazott,
  • megszólított felé az alap emberi tiszteletet közvetítő további tájékoztatás.

Például a „Kopogással ne zavarja a rendelést!” Helyett Ha X dolog miatt jött, akkor legyen szíves ezt és ezt tenni, esetleges várakozás esetén megértését és türelmét előre is köszönjük!
Az eredeti cikket lefordította, és a fordítás alapján készítette: Dr. Telcs Borbála

Forrás

e-max.it: your social media marketing partner


 Támogatóink: