A smink alatt jókora monoklim van, és egy nagy lila folt az államon. A sérüléseimet egy orvosi rendelőben szereztem. Ennek ellenére most a pozitív orvos-beteg kapcsolatról fogok beszélni. A szájsebész és asszisztense, aki így elbánt velem, belopta magát a szívembe. Reggel, amikor a tükörbe néztem, nem az jutott eszembe, hogy "Te jó ég, ma színpadra kell állnom ilyen fejjel!", hanem az, hogy mennyire jó hangulat volt a rendelőben. És igen, ez a fő kérdésem ma délután: Vajon miért van az, hogy bizonyos orvosokról, nővérekről szinte sugárzik, hogy imádják a munkájukat, és a betegeket, pedig ők is túlterheltek és kevés a fizetésük.
Hétéves koromból származik egy nagyon fontos emlékem erről. Még mindig tisztán fel tudom idézni, amikor a műtősfiú a sokadik arcüregöblítésre kísért a tüdőszanatóriumban. Már hónapok óta ott voltam, csak hetente kétszer jöhettek be a szüleim. Kicsi voltam, egyedül voltam, Féltem és sírtam, mert mindig nagyon fájt. De most, mielőtt beléptünk, a műtősfiú megállt az ajtó előtt, leguggolt, megszorította a kezem, a szemembe nézett, és azt mondta: „Drukkolok neked, hogy ez legyen az utolsó!”
Ettől minden megváltozott. Bátran ültem be a nagy fehér székbe. A szúrás ugyanúgy fájt, de már nem számított. Tudtam, hogy valaki gondol rám, szorít értem. És tényleg ez a szúrás volt az utolsó!
A műtősfiú csak egyetlen mondatot mondott, de a hatása drámai volt!
Van még egy kedvenc betegszállítóm. Egy Új-zélandi kórházban dolgozik. 2004-ben a 18 éves gerincsérült Chloe Youngsont kellett sürgősen egy távoli vizsgálóba szállítania. Sietve tolta a hosszú folyosókon, aztán egyszer csak lelassított és megállt, egy alig látható küszöb előtt. Lehajolt, és kerekenként emelte át a kocsit, hogy ne okozzon fájdalmat a betegnek. A lány apja doktor Robin Youngson aneszteziológus aki ott nem egy orvos volt, hanem a lányáért reszkető szülő. Kétségbeesve loholt a kocsi mellett. Szívbemarkoló érzés volt látnia, mennyire vigyázott ez az ember a lányára. Ez a jelenet ébresztette rá, hogy a gyógyításhoz legalább olyan fontos az együttérzés, mint a szaktudás. Ezután teljesen máshogy kezdett bánni a betegeivel. Mozgalmat indított, hogy terjessze az együttérző gyógyítás gyakorlatát.
A betegszállító figyelmes gesztusa egy lavinát indított el!
Mi a titkuk ezeknek a csodálatos embereknek? Valami, ami nem kerül pénzbe és időbe: egy mosoly, kedves szavak, bátorítás, biztató érintés, osztatlan figyelem – és máris kialakul a kapcsolat, amiben fantasztikus gyógyító erő rejlik. Ezek a kis semmiségek sorsokat fordíthatnak meg, akár életet is menthetnek!
A kaliforniai egyetem munkatársai megvizsgálták, milyen hatással vannak ezek kis jótettek az emberekre. Egy vállalatnál felmérést végeztek a dolgozók közérzetéről. Ezután titokban megkértek az egyik teamben 19 embert, hogy kedveskedjenek a kollégáiknak apró gesztusokkal. A beépített emberek tették a dolgukat, volt, aki szmájlit ragasztott a szomszédja monitorára, más felajánlotta, hogy a többieknek is hoz kávét, és még sok ilyen kis semmiség. A kutatók újra és újra mértek, és kiderült, hogy a vizsgált csoport összes tagja sokkal jobban érezte magát, és a beépített emberek megfertőzték a többieket is, már mindenki kedves volt mindenkihez! A kedvesség ragályos!
A kutatók megállapították, hogy mindenki elégedettebb lett a vizsgált csoportban, de meglepő módon a beépített emberek lettek a legboldogabbak! Vagyis adni jobb, mint kapni! Ezt igazolták azok a neurológusok is, akik önkéntesek agyát vizsgálták: amikor adunk, őrületes folyamatok zajlanak az agyban, elszabadulnak az endogén opiátok, megnő a szerotonin oxitocin és dopaminszint, csökken a stressz, viszont teljesen lázba jön a jutalmazó központunk. Ez egy kicsit olyan, mint amikor valaki be van tépve! El is terjedt a „Helper’s High” kifejezést, amit úgy fordíthatunk: a segítő mámora.
Embereink tehát remekül érezhették magukat. Ez nagyon kedves dolog, de mi a haszna?
A vizsgálat ideje alatt a vállalatnál valamilyen probléma miatt egy ideig sokkal több volt a munka és a feszültség. Folytatták a méréseket, és kiderült, hogy mindenki mélypontra került, kivéve a kedvességgel megfertőzött embereket. Ők remekül állták a sarat továbbra is.
Erről szól Barbara Fredricson pszichológus elmélete: a pozitív érzelmek nyitottabbá, aktívabbá, ellenállóbbá tesznek, a környezetünk elismer, és pozitív visszajelzéseket ad. Ez magával ragad, valójában pozitív spirálba kerülünk.
Hát, ez lehet a mindig mosolygós csodálatos orvosok és ápolók titka!
1994-et írunk. Kathy Tropie pszichológust komoly autóbaleset érte, az intenzív osztályra került. Az arckoponyája darabokra tört. Mindent hallott, mindent érzett, de nem tudott beszélni. Halálfélelme volt, mert nem tudta, mi történik vele, feküdt a sípoló gépek között, soha senki nem mondott neki semmit. Kivéve egyetlen ápolót. Ez az ápoló, amikor megérkezett, mindig köszönt neki, megérintette, elmondta, mit csinál, elmondta, milyen az idő, mik a hírek. Egy perccel sem töltött többet Kathy ágya mellet, mint a többi ápoló, és pont olyan hatékonyan végezte munkáját, mint a többiek. Kathy meggyógyult, de soha nem felejti el ezt az ápolót, akinek a figyelmessége sorsfordító volt. Könyvet írt tapasztalatairól, és azért küzd, hogy mindenki megértse: a betegnek nem csak teste, hanem lelke is van.
Amikor továbbképzést tartok egészségügyi dolgozóknak, sokszor azt mondják: ők nem tehetnek semmit a változásért, hiszen pici csavarok csak a nagy gépezetben. Pedig fantasztikus erő van a kezükben. Figyelmet, törődést, szeretetet adhatnak. Ettől a betegek biztonságot, nyugalmat, bátorságot éreznek, és elindulnak a gyógyulás útján.
Akikről beszéltem, a gyógyítás hősei. De valójában te is lehetsz hős. Légy bátor! Amikor hálával gondolsz valakire, mondd is meg neki, hogy milyen nagyra értékeled! Amikor érzed, hogy valakinek jól esne néhány jó szó, egy ölelés, biztatás, csináld! Lehet, hogy azt hiszed, hogy nem illik, vagy, hogy nem számít. Hidd el, hogy számít! Ezek a semmiségek nem semmiségek, egy mosolynak egy jó szónak óriási ereje van. Ezek a kis gesztusok megváltoztathatják másokhoz, önmagadhoz és a világhoz való viszonyodat! Dönthetsz úgy, hogy elindítod a pozitív spirált! Próbáld ki!
Az előadás a TEDx Liberty Bridge Women eseményen hangzott el.
Szerző: Sződy Judit